Az alábbiakban a SZISZ tavaszi félévének legjobb beszámolójának választott dolgozat -  Udvari Zsolt: Modellek a biológiában és a közgazdaságtanban - összefoglalóját olvashatjátok a szerző tollából:

Beszámoló dolgozatomban - amelyet a Széchényi István Szakkollégium tagjai a félév legjobbjának ítéltek a Nyári Táborban – a közgazdasági és a biológiai modellek közötti analógiákról írtam.

A biológusok és a közgazdászok egyaránt élőlényekkel foglalkoznak. Óriási a különbség viszont abban, hogy a biológiában az élőlényeket öntudatlan ösztönlényeknek tekintik, a közgazdaságtan viszont gondolkodó, racionális, haszonmaximalizáló egyénekkel foglalkozik. Látszólag a két tudományág kutatói semmit nem tanulhatnak egymástól, teljesen más a kutatásuk tárgya. Kicsit mélyebben megvizsgálva viszont meglepően kisebbek a különbségek. Közismert, hogy a közgazdaságtan modelleket épít, amelyekben a bonyolult valóságot leegyszerűsítve magyaráz bizonyos jelenségeket, illetve ad előrejelzéseket bizonyos gazdasági szituációk kimenetelére. Kevésbé ismert az, hogy a modern biológia is foglalkozik modellezéssel, és a biológiai modellek érdekesek lehetnek közgazdász-szemmel is. Meglepődtem, mikor egy ökológiai modellezés-tankönyvben nagyon is ismerős egyenleteket találtam.

A játékelméletet a közgazdászok találták ki többszereplős döntési problémák modellezésére. Ezt az eszközt a biológusok is átvették, így alakult ki az evolúciós játékelmélet. A közgazdasági játékelmélet előre jelzi egy adott többszereplős szituáció kimenetelét, amelynek a szereplői (a játékosok) maximalizálják a saját hasznukat, és kalkulálnak a többi játékos várható lépésével. A közgazdasági játékelméleti modellek feltevései általában a játékosok racionalitásáról illetve az egyes játékosok által birtokolt információról szólnak (azaz arról, hogy mit tud a játékos az adott játék lehetséges kimeneteleiről és a többi játékosról). Az evolúciós játékelmélet nyilvánvalóan nem tehet ilyen feltevéseket, hiszen ott a játékosok állatok, így nem lehetnek racionális haszonmaximalizáló szereplők, és nincs értelme arról beszélni sem, hogy a játékosok mit tudnak a másikról. Így szintén meglepő, hogy a közgazdászok és a biológusok teljesen másból kiindulva ugyan, de ugyanazokkal a módszerekkel határozzák meg a játékok egyensúlyát.

Annak ellenére, hogy elsőre nem sok közöset látunk a két tudományágban, mégis fontos egyezéseket találhatunk az elméleti közgazdászok és az elméleti biológusok munkái között. A dolgozatomban sajnos csak nagyon alapszinten, a legegyszerűbb modelleket vizsgálva tudtam ezzel az érdekes témával foglalkozni.

Reméljük felkeltette az érdeklődéseteket az összefoglaló, ha szeretnétek a konkrét eredményeket is látni, vagy részletesebben elmélyedni a témába, olvassátok el a teljes beszámolót és az arról tartott előadás prezentációját is!