Nem rég került megrendezésre A szerzői jogi kalózok titkos élete című előadásunk. Olvassátok szeretettel az összefoglalót Kriszti tollából.
Bodó Balázs, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, Média Oktatási és Kutató Központ kutatójának előadását szervezte meg a Széchenyi István Szakkollégium, az ELTÉ-n, A szerzői jogi kalózok titkos élete címmel. Az előadás során meghallgathattuk Lakatos Zoltánnal végzett kutatásának eredményeit, melyek arról számoltak be, hogy a peer-to-peer film-feketepiac és a mozifilm-forgalmazás egyes legális csatornái milyen viszonyban állnak egymással.
Bodó Balázs felvázolta először a kalózkodásról szóló gondolkodás két szintjét; az egyéni fájlcserélő tolvajt, akit csak kemény szankciókkal, fenyegetéssel lehet megállítani; és a felhasználókból álló szerzői jogi kalózok tömegét, akikre mint gazdasági károkat okozó tömegként tekint a nyugaton bevett diskurzus. Az előadás ezekhez képest egy harmadik megközelítést javasolt, mely a kalózkodásra, mint megértésre váró társadalmi gyakorlatra tekint.
A kalózkodás e „harmadik utas” megközelítéséhez kétféle leírást osztott meg, a fejlődő országokbeli és a történelmi leírásokat. A fejlődő országokban a nyugati piacok ára érvényesül, az esetleges olcsóbb áruk átcsempészésének elkerülése végett. Olcsó technológiával, decentralizáltan működik a kalóztevékenység, s célja a fejlődő országok modernizálásához szükséges kulturális és ipari tudások megszerzése. A kalózok a piaci kudarcokra reagálva illegálisan működnek olyan politikai környezetben, ahol komoly politikai, gazdasági és kulturális integrációs folyamatok zajlanak.
A másik, történelmi leírás szerint a kalózkodás a könyvnyomdák technológiájának kialakulásával egyidős. E szerint a leírás szerint is a kalózok a piaci résekre reagálnak, ott tudnak érvényesülni, ahol a monopóliumok vagy a cenzúra lehetetlenné teszik a kereslet és a kínálat egymásra találását.
A magyarországi, meghatározó jelentőségű bittorrent trackereken végzett kutatásuk –egy általuk végzett programmal – arra szolgált, hogy megláthassuk a peer-to-peer feketepiacok működését, torrent oldalak forgalmát.
Ahhoz, hogy megismerjük a kulturális piacot, fontos, hogy a feketepiacot is ismerjük. Tudni kell, hogy mi alkotja a fájlcserélők zárt közösségének belső normarendszerét, hogy a potyautasságra milyen szabályokat alkottak, és azt, hogy a torrent trackerek milyen mértékben tartják tiszteletben a jogtulajdonosok megkereséseit. A magyar peer-to-peer torrent trackerekről készített felmérések a magyar filmpiacot vizsgálták, s megállapították, hogy a vizsgált időszakban a mozikban játszott filmek közül csupán csak minden ötödik került ki valamilyen formában a fájlcserélő hálózatokra. Ha a piac kínálati oldalát figyeljük, akkor láthatjuk, hogy minél erősebb promócióval dobnak egy filmet piacra, annál több kópia készül róla, s annál valószínűbb, hogy hamar felkerül a torrent oldalakra is. A keresletet vizsgálva megállapították, hogy nincs nagymértékű helyettesítés a moziban megnézett és a torrent oldalakról letöltött filmek között. Sokkal inkább hat a letöltőkre, a forgalmazói marketing erő, a kópiaszám, s sokkal inkább letöltik a mozikban már játszott filmeket. Nem kell azonban azt gondolnunk, hogy megrettentően nagy az aránya a letöltött filmeknek a megvásárolt mozijegyekhez képest; a kutatás szerint minden tízedik megvásárolt mozijegyre jut egy letöltés.
A fájlcserélők letöltései strukturálatlanok, vagyis több stílus közül is válogatnak, költségmentesen. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a feketepiacok ugyanolyan bizalomra épülő terjesztői hálózatot alkotnak, mint a hagyományos, legális kereskedők. A jövőre nézve, az fogja kiszolgálni a piacot, aki a megfelelő bizalmi masinériát fogja majd kialakítani, azaz a legpontosabban reagál a fogyasztók elvárásaira. Ezek az elvárások nem csak a forgalmazott termékek árára vonatkoznak, de például arra is, hogy a globálisan elérhető kínálatból melyik terjesztő tudja legfontosabban kiválogatni a helyi közösség érdeklődésének leginkább megfelelő alkotásokat. Jelenleg a kalózok azok, akik a piaci keresletnek megfelelően csomagolják egybe a fogyasztók igényeit kielégítő filmeket. Ez azt is jelenti, hogy a hagyományos elképzelésekkel szemben a minőségi disztribúcióért, nem a tartalomért fizet a fogyasztó.
Az online feketepiac hiányt betöltő szerepe annak köszönhető, hogy a termelők és disztribútorok által létrehozott kulturális közeget felváltja a fogyasztók által generált, tartalom-gazdag közeg, melyben immár a fogyasztók, rajongók alakítják ki a tartalom fogyasztás kontextusait is.
