Június idusának egy verőfényes napját választottuk ki arra, hogy az elméletben nagy népszerűségnek örvendő legújabb szakkollégiumi "tagot" meglátogassuk.
Az ötlet a Téli Tábor "reklámarca" miatt született meg bennünk. Viszont a gondolatot tett is követte, és Cenka lelkiismeretes szervezésének, gyűjtögetésének eredményeképp mára már oklevéllel is bizonyíthatjuk, hogy egy évre örökbe fogadtuk Lolát, az alpakát, aki nem láma :)
A látogatás napját szintén hosszas előkészületek előzték meg, hiszen szerettük volna, ha minél több Újonnan Felvett (ÚF) csatlakozik az első hivatalos Lola-látogatás alkalmával. Végül egy majd 15 fős kompánia indult neki az állatkert megnézésnek és Lola felderítésének (vagy fordítva). A rengeteg állat és növény között hamar Rá is bukkantunk, viszont őalpakasága a vacsoráját érdekesebbnek találta, mint a maroknyi, ámde annál lelkesebben "lolázó", integető, számára idegen kétlábút. (Azért egy csoportkép erejéig sikerült megörökítenünk magunkat Vele :D)
Természetesen Lola mellett rengeteg állattal találkoztunk, bár a renoválási munkálatok miatt néhány kedves egyedet kénytelenek voltunk nélkülözni. Viszont kárpótolt minket valamelyest a Fóka-show, ahol a két vidám vízi élőlény bámulatos trükkökkel kápráztatott el minket, idomárjaik segítségével. Rengeteg trükköt tudnak, nagyon vizesek, rettentően figyelnek és nagyon szeretik az idomárjaikat, főleg mikor a jutalom falatok landolnak a vízben, egy-egy jól teljesített feladat után.
Az állatkerti mókát a bájos hangú bemondó hölgy fejeztette be velünk, bár még órákig tudtunk volna tekeregni a kis zsiráf, a bébi gorilla, az orrszavúk, az apró szurikáták és földikutyák körül, nem beszélve a jegesmedvékről, az ezerféle majomról, a tarkatollú madarakról, a tengeri malacokról, vízi disznókról, kapibarákról és természetesen Loláról. A kora estét a városligeti csavargás, és újabb csatlakozók után egy szimpatikus kerthelységben folytattuk, ahol az asztalok mellett, hűtött italokkal a kézben folytatódtak a beszélgetések. A fő vonal kezdetben a kollégium működése, a kollégiumi élet, és a bekerülés misztériumai köré csoportosult az ÚF-ek lelkes kérdéseinek hatására, majd több kisebb csoport alakult, ahol a legkülönbözőbb témákat veséztük ki...
A sötétség leszállta után ki biciklire, ki földalattira pattant, és közös élményekkel gazdagodva, a mielőbbi újratalálkozásban bízva, vettünk búcsút egymástól.
Jó hír azoknak, aki irigykedve olvasták e sorokat, hogy az örökbefogadás két szülőértekezleti megjelenést is magával vonz, tehát figyelni kell a keringő információkat és lecsapni rájuk a kellő pillanatban, így Lola megcsodálható lesz biztosan, teljes valójában.
UPDATE:
Lolának ma (aug. 11.) kicsinye született. A barna leánycsikónak egyelőre nincs neve, de ép és egészséges a boldog ayával együtt. Részleteket itt lehet olvasni, itt pedig egy kép a jövevényről és Loláról:
